Nincsen Mission Tom Cruise nélkül

mi_2.jpgEzt nem alibizték el a fiúk. Nem egy hamvába holt Múmiát vagy egy érdektelen Jack Reacher folytatást kapunk. Ez olyan film, amire legszívesebben azonnal beülne még egyszer az ember.

Ilyen a hatodik. Kellően kacifántos történetvezetés az van, ahol az egyes csavarok mindig egy újabb akció szolgálatában állnak. Minek kell túlbonyolítani az eltűnt plutónium utáni hajszát? Beépülni valahova, elmenni egy találkozóra, és újabb és újabb feladatokat kapni, megoldani, hogy közelebb kerüljünk a cucchoz. Ez csak porhintés, hisz akár el is lehetne lopni. A korábbi epizódokban ezt valószínűleg így is vezényelték volna le. Egy feltörhetetlen, megközelíthetetlen, bejuthatatlan objektumból kellően furfangos módon szereznék meg, amire szükségük van. Ez a lopós momentum most először hiányzik. Kapunk azonban helyette egy olyan szédületes látványvilágú és ritmusú akcióorgiát amihez minden akciórajongónak érdemes nyálelszívót vinnie magával. Olyan lendülettel halad a film előre, hogy ez a sok ki, kivel, miért, minek töltelék is lecsúszik az ember torkán. Főhősünk talán most több dolgot erőből old meg, mint korábban. Kevesebb a magabiztos terv, az okos kivitelezés és több a majd megoldom típusú rögtönzés. Ezekért a gyengeségekért kárpótol a megállíthatatlan pörgés, és az emberközelien izgalmas jelenetek. Valamint a folyton jelenlévő finom humor, amely még a feszült jelenetekben is felüti a fejét.

Kémtelenség. Van az ilyen típusú filmeknek egy hajlama bizonyos infókon átsiklani. Például hőseink egy zártkörű partin kell, hogy megtalálják és beazonosítsák az addig arctalan főterroristát. A bulira csak egyedi azonosítót tartalmazó karkötővel lehet bejutni. Ezt az azonosító kódot sikerült megszerezni, így már csak meg kell találni a karkötő tulajdonosát. Egyszerű. De ki szerezte meg ezt a kódot? Mikor? Hol? Azért készülhetne egy film az ilyen mellékszálakról is. Amolyan Zsivány egyes módjára, megismerve az öngyilkos küldetésre kirendelt csapat tagjait, akik összerakják a tervet és megszerzik ezt a fontos kódot. Van még lehetőség a sorozatban. Spin-off vagy esetünkben spy-off.
mi6_5.jpg"Bajusz, Rezső, ég a tarló." Még mindig rejtély, hogy mi a fene olyan különleges ebben a Henry Cavill által viselt bajuszban. Miért tartozott olyan szervesen a karakterhez, hogy nem lehetett megválni tőle, még Superman kedvéért sem? Valószínű nem is a bajusz a lényeg. Hanem a hatalom és erőfitogtatás. Hogy Ethan Hunt ne csak a szindikátus és az apostolok ellen harcoljon sikerrel, hanem az Igazság ligája ellen is. Mondjuk ma amikor az egyik cgi latexruhás hős dobálja a másik cgi latexruhás antihőst ez itt valóban az akciófilmek csúcsa. Minden ütésnek, ütközésnek, esésnek súlya van, a zene és az effektek pedig keresztül dübörögnek az emberen. Az HALO ugrásos jelenet egyébként zseniális. Egy snittnek álcázza az egészet a gépből való kiugrástól a földre érkezésig. Talán csak az utolsó fél órában érződik, hogy a végleteken túl húzódik az az ominózus 15 perces visszaszámlálás de az izgalom szerencsére nem vész el. A végsőkig nyújtott kalandfilmekre jellemző hagyományokat ötvözi a sorozattól már megszokott ötletekkel, hogy hőseink vesztenek, tehetetlenek aztán meg mégse, mert átvernek, irányítanak és győznek.

Kockázatos üzlet. Mert Tom Cruise mindig győz. Ez a sorozat az ő szívügye volt és az ő magánszáma is lett. Ellentétben a tv szériával ez soha nem a csapatról szólt. Mindig is Ethan Cruise vagy Tom Hunt volt a középpont, ahol a csapat csak asszisztens lehetett. Jobb vagy rosszabb. És ahogy címszereplőnk egyre kerül a férfi klimax időszakába egyre nyaktörőbb mutatványokat vállal. Hiába, kinek a fiatalabb titkárnő kinek meg a HALO ugrás vagy százszor. Cruise jó nagy utat tett meg a görbe fogsorú tinédzsertől, hogy végül egy franchise tejhatalmú ura legyen. A szívét lelkét kiteszi, a bokáját kitöri, ha kell, de nem állíthatják meg. Ma már elég a még mindig fiatalosan hamiskás mosolya, illetve a dühösen összeszorított ajkai, és ezzel a két arccal lehoz egy teljes blockbustert. Ez pont egy arckifejezéssel több, mint, ami Steven Seagalnak adatott. Hogy földönkívüli-e vagy csak a szcientológiának köszönheti, hogy lassabban öregszik az átlagnál nem tudom, de így legalább még benne van pár jó mission mozi. Mondjuk az alábbi címekkel (nem TOM minek erőltetik ezeket a megjegyezhetetlen, idióta alcímeket, de ha ragaszkodnak hozzá, akkor íme):
A változókor filmje: Mission Impossible: Kapuzárási pánik
60 éven felüli epizód: Mission Impossible: Expendables
Nyugdíjba vonulás utáni rész: Mission Impossible: Alkonyat öregotthon
Az utolsó epizód: Mission Impossible: Hamvasztás

Tom Cruise sosem tartozott a színészóriások közé, de korábban legalább próbálkozott és bevállalósabb volt. Gondoljunk az Interjú a vámpírral, a Született július 4-én, a Magnólia, a Vanília égbolt, Az utolsó szamuráj vagy épp az elborult Trópusi vihar alkotásokra. Mostanra sztárunk biztonsági játékot játszik. Ez a feladata. Már, ha elvállalja. És Cruise ezerszer is elvállalja ezt a szerepkört. Mi szegényebbek vagyunk egy közepes, de törekvő, és kísérletező színésszel, de gazdagabbak egy odabaszós akciófilmmel. Legalábbis most.
mi_3.jpg

Ez a cikk 5 másodperc múlva megsemmisíti magát… vagy téged.