Bár a nézőknek nagyon bejön ez a képregényes marvelesdi a moziban, láthatóan vannak színészek, akik korántsem lelkesednek érte ennyire. És a nagy vásznon kifejezetten kínos nézni a közömbös megjelenésüket. Nézzük azokat, akik a leglátványosabban unják az egészet.

Sir Anthony Hopkins
Láthatóan fogalma sincs, miért vállalta el Odin szerepét. Talán nem tudott ellenállni annak, hogy istent játsszon. Talán az első részt jegyző Kenneth Branagh shakespeares pedigréje volt olyan vonzó, nem tudom. De csak bóklászik a díszletben "énmegmiaszartkeresekitt" fejjel. Ja, hát pénzt. Az biztos, itt nem fog embereket enni és ezért Oscar kapni, csak azt a pár zsíros csekket teheti zsebre. Mindegy, végre elbúcsúzhatott terhes szerepétől, nekünk pedig nem kell tovább néznünk rutinosan semmilyen manírjait. Reméljük.
Michael Douglas
Nem túl hálás szerep az övé. Dr. Hank Pym egy arrogáns seggfej, aki a világon egyedüli észkombájnnak hiszi magát. Alig közepesen szimpatikus faszi, akinek a bőrében Douglas olyan gyönyörű kifejezésekkel dobálózhat, mint szubatomi, kvantumtér, és hasonló izgalmak. Közben meg fingja sincs mi is történik valójában, mert saját bevallása szerint sem követi az eseményeket. Mellesleg soha nem volt képregény fanatikus se'. Akko' meg mit várunk?
William Hurt
Az ő arcán mindig van valami siralmas világfájdalom vagy unottság. Mintegy ismertetőjegyként. Miért a karót nyelt Thaddeus Ross tábornok szerepében lenne ez másként? Mivel a Marvel birodalom lassan az összes színészt bekebelezi, óhatatlanul van köztük, aki nem érzi át és nem élvezi ennek a csodálatos világnak a fenségességét. Ő egyike ezeknek a nem élvezőknek. Má' megin' ez a francos sótlan epizódszerep?

Álljon itt egy ellenpélda is, valaki, aki viszont végtelenül élvezi ezt az egész univerzumot.
Samuel L. Jackson
A Ponyvaregény óta ő az ügyeletes Bad Motherfucker fickó. Elképesztő vehemenciával alakítja a leggagyibb filmek legegysíkúbb szerepeit is. Mindegy neki, hogy zsaru, katona vagy médiaguru, a lelkesedése überelhetetlen. Rég nem is játsszik, inkább csak hozza a saját cool arculatát, amolyan Samuel L. Jacksonosan. A mozi számára későn érő típus ő, aki korát meghazudtoló módon formálta a maga képére a félszemű manipulátort Nick Fury-t is. Az isten is erre a badass karakterre teremtette. (Nem úgy, mint David Hasselhoffot… vagy inkább Zardu Hesselfrau-t)

És még egy…
Megkerülhetetlen megemlíteni a napokban elhunyt Stan Lee-t, aki nem is hivatásos színész, de ennek az egész Marvel kánonnak az atyja. És mint ilyen főistenség, a maga gyermeki lelkével asszisztál, asszisztált a filmekhez egy kötelező cameo erejéig. Lerí róla, hogy túl a kilencvenen is bőszen élvezte. De ki ne élvezte volna, ha több évtizednyi alkotói munkásságát ültetnék át a mozi világába? Köszönet a mesternek, hogy rászabadította kreatív elméje szülötteit a világunkra. Nyugodjék békében!

Ha tetszett, ha nem, nyomj egy like-ot.